Egyesületünk május másodikára időzítette annak a pályázati programnak a megvalósítását (pontosabban a megvalósítás kezdetét), amellyel a nagy-strázsa-hegyi – a Sátorkőpusztai-barlang bejáratát is magában foglaló – sziklafal letisztítása a célunk.

Az akció lebonyolítása már régóta időszerű volt, de az időjárás stabilizálódása végett ez az időpont tűnt legalkalmasabbnak a munkálatok megkezdésére.

Hogy miért volt/van erre szükség? Balesetvédelmi és esztétikai okból egyaránt.

Az egykori kőbányát, amely a Sátorkőpusztai-barlang felfedezésének lehetőségét adta, még a német hadsereg nyitotta meg a II. világháborúban. A kőbányászat a sziklafal stabilitását bontotta meg, és lehetővé tette, hogy az időjárás hatására (hőmérsékletingadozás, fagyás, olvadás, csapadék, szél stb.) kisebb-nagyobb kövek lazuljanak ki és peregjenek le a 20-25 méteres mészkőfalról.

A Nagy-Strázsa-hegyen lévő bányaudvar egyszerű megközelíthetősége és viszonylag nagy kiterjedése miatt 1997-ig közkedvelt mászóhely volt a sziklamászók körében, számos esetben mászótanfolyamokat is szerveztek ide. A fal nyújtotta repedések, hasadékok kiváló – különböző nehézségi fokozatú – utakat biztosítottak az ide látogatóknak, így a kezdők és profik is megtalálhatták a kedvükre valókat.

Az 1997. december 16-án megalakuló Duna-Ipoly Nemzeti Park vezetése szigorú szabályozást – többnyire tiltást – vezetett be a területén, mely jó néhány „tanfalat”, így a strázsa-hegyit is érintette. A sziklamászók elpártolása bizonyos értelemben jót tett a területnek, hiszen kevesebb ember, kevesebb problémát okoz; kevesebb a letaposott virág és kevesebb a szemét is, de kedvezőtlen hatása is volt, megszűnt ugyanis a sziklafal rendszeres „ápolása”, karbantartása. A mi véleményük az, hogy nem ez az igazi megoldás. Szabályozott és ellenőrzött keretek között (például előjegyzéssel és felügyelettel) a mászótevékenység művelése természetvédelmi szempontból is megengedhető lehetne. De mivel nem az, a sziklafal állandó karbantartásra szorul. Korábban a fal tisztítását a mászók akarva-akaratlanul is megoldották pusztán azzal, hogy használták, de a tiltás (1997) óta ez nem történt meg. A kilazuló és pergő kövek pedig állandó balesetveszélyt teremtenek, mert a falból nyíló Sátorkőpusztai-barlangot látogatók, e fal tövében gyülekeznek, és többnyire itt táboroznak barlangászaink is.

A fal tisztításának első üteme zajlott le május másodikán, amikor az embereket is veszélyeztető helyeket pucoltuk meg a kilazult, ingó kövektől. Azonban ahhoz, hogy a bányaudvar ismét biztonságos legyen még legalább két-három alkalom szükséges. És természetesen mindez évente történő ismétléssel.

A nagyfal tábláján

Barna Józsi

Beszállás

Fagyi és Tóth Zsuzsa

Gröbl Kata munkában

Jelentős darabokat is leszedtek a fiúk és a lányok

Süttő Péter és Barna József

Lieber Tamás