ÿþ<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//IETF//DTD HTML//EN"> <html> <head> <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=windows-1250"> <title>FejlQdéstörténet</title> <Base target="body"> <LINK REL=STYLESHEET TYPE="text/css" HREF="../bebte1.css"> </head> <body> <div style='font-size:12.0pt;font-family:"Times New Roman"'> <table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tr> <td valign="bottom" bgcolor="#FFFF00"><font color="#080400"><B>Az esztergomi Nagy-Strázsa-hegy és a SátorkQpusztai-barlang fejlQdéstörténete</B></font></td> <td valign="bottom" width="15"><img src="../df.gif" width="15" height="15"></td> </tr> <tr> <td> <br> <br> <P align="center"><B>AZ ESZTERGOMI NAGY-STRÁZSA-HEGY ÉS A SÁTOKRPPUSZTAI-BARLANG FEJLPDÉSTÖRTÉNETE</B> <br> <p align="justify">A sokáig a világ legszebb barlangjának tartott SátorkQpusztai-barlang jelenleg az eredetihez képest már csak torzó állapotban látható, mégis sok laikust és szakembert vonzanak megmaradt képzQdményei és formakincse. Bár régóta ismert, szakmai jellegq vizsgálata váratott magára. Ásványvizsgálati eredmények nem ismertek, így csak a felfedezQk leírására (Jakucs L., Venkovits I.) hagyatkozva ment át a köztudatba a barlangot kitöltQ ásványok jellege, az eredeti kiválások csak néhány rossz minQségq fekete-fehér fotó alapján képzelhetQk el. A 2005-ben végzett vizsgálatok alapján sikerült megalkotni a barlang kialakulására és környezetének fejlQdéstörténetére vonatkozó új elméletet, melyet az egyes fázisok alapján foglalunk össze. <p align="justify">1.KésQ-triász  korai-kréta ’! AnyakQzet (paleotalajokkal tagolt dachsteini mészkQ) és mezozós (jura: mészkQ, radiolarit, kréta: márga) fedQkQzetek keletkezése. <p align="justify">2.KésQ-kréta ’! Tektonikai folyamatok, majd Qsi lepusztulási felszín létrejötte. <p align="justify">3.KésQ-kréta vége ’! Fiatal mezozós rétegek (kréta-jura) zömének lepusztulása, felszíni karsztosodás (mára lepusztult formakiccsel) törésvonalak mentén vörös kalciteres és cseppkQ kitöltések keletkezése. <p align="justify">4.KésQ-kréta - Korai-eocén ’! Felszíni karsztformák és üregek létrejötte, egyes üregek kalcitos mészkQtörmelékkel történt kitöltQdése (Barlang legfelsQ szintjét preformáló lapos, ferde hasadék). <p align="justify">5.KözépsQ-eocén ’! Tengerelöntés, triász mészkQ befedQdése, elQzQ fázis üregeinek kitöltQdése tengeri üledékekkel, részben kalcitkitöltéssel váltakozva. Barlangban üledékes hasadékkitöltések (Ferde-terem). <p align="justify">6.Korai-oligocén ’! Vulkanizmus, mikro-boxwork kalciteres hálózat létrejötte. Strázsa-hegy területén és környékén az eocén üledékek részleges lepusztulása az infraoligocén denudáció hatására (Tokodi Formáció alsó szintjéig). <p align="justify">7.KésQ-oligocén  korai-miocén ’! SüllyedQ területe, tengeri üledékképzQdés (homokkQ, homok, agyag), fedett mélykarszt létrejötte. Tektonikai folyamatok, környezetben dácitos-andezites vulkanizmus, makro-boxwork kalciteres hálózat létrejötte (breccsazóna, hézagok kitöltQdése helyenként pirittel, általánosan kalcittal, helyenként barit). <p align="justify">8.KésQ-miocén - pannon ’! Strázsa-hegy blokkos kiemelkedése, miocén-oligocén fedQüledékek lepusztulása a hegy területén. <p align="justify">9.Pliocén ’! Boxwork zóna alsó szintjében üregesedés, majd az üreg összeszakadása, felsQ szinten konzekvencia üreg létrejötte (mai KQvirág-terem). <p align="justify">10.Pliocén  korai-pleisztocén ’! Felszakadt zóna tetQzónájában új üreg kialakulása korlátozott oldás során (kalciterekkel bezárt mészkQblokkok). <p align="justify">11.KözépsQ-késQi-pleisztocén ’! <p align="justify">11.a ’! Strázsa-hegy további, szakaszos emelkedése, karsztvízszint csökkenés. Agyagos oligocén üledék bemosódása a KQvirág-terembe, ezen vörös cseppkQkéreg, rajta dolomitos üledék(cseppkQ)borítás. <p align="justify">11.b ’! Karbonátos borsókQ bevonatok keletkezése <p align="justify">11.c ’! Kalcitos anyagú gipszképzQdmények (kérgek, oszlopok, cseppkövek), gipsz kristályok keletkezése (helyenként borsókQvel váltakozva), néhol aragonit kiválása. <p align="justify">11.d ’! FelsQ zónák gömbüstrendszerének kioldódása meleg, CO2 dús pára feláramlás nyomán, kondenzvíz korrózióval. Karbonátanyagú oszlopok kialakulása (Nagyakna zónája). KözépsQ szakaszok cseppkövesedése <p align="justify">11.e ’! 1946-tól emberi beavatkozás <p class="author">Sásdi László<br> (Magyar Állami Földtani Intézet<br> 1143 Budapest, Stefánia út 14.) </td> <td width="15" background="../dfe.gif">&nbsp;</td> </tr> <tr> <td valign="top" background="../dae.gif">&nbsp;</td> <td valign="top" width="15"><img src="../da.gif" width="15" height="15"></td> </tr> </table> </div> <!-- IMPRESSZUM --> <P align=center> <FONT face="Arial CE" size=1>&copy; 1999-2005 BEBTE <A href="http://www.bebte.hu" target=_top>www.bebte.hu</A></FONT> </BODY> </html>